Cipőkanállal a szádba
2Arc
cipőkanállal a szádba
csorgó nyállal egy geci világba
szembe az árral a földhöz csapódva
ez is meg van oldva
fulladozom le paralizálódva
érzek és nézem az ismeretleneket
a plafonon az akasztott embereket
tempózik az agyam
elhagyom magam
ordítanék de nem értik a szavam
mindenki mosolyog, röhög és boldog
csak én vagyok aki sarat hordok
a saját síromra élek és kínomba
kiver a víz, akárcsak kis koromba
mikor hullákat kerestünk a bokorba
a vashíd alatt virágok csokorba
váltott az agyam megtalálom magam
tudom hol vagyok de arról fogalmam
sincs miért születtem, ide hogy süllyedtem
és számon kérik e rajtam minden tettem
egy álmom van de elérhetetlen
„kelj fel és járj” mondja egy ismeretlen
ki kurva ismerős de a mágnes erős
odakint gyönyörű dörög borús esős
bárcsak tudnék járni vagy felállni
inni egy korty vizet vagy akármi
a földet bámulva eltűnne a plafon
nyomban kivetném magamat az ablakon
véget érhetne a kibaszott idő ami fogva tart
le kéne szokni…
megint vált az agyam és keverem magam
azzal a fasszal ki nem hallja a szavam
leköpném van rá ok, de ez is én vagyok
a mennyországig hosszú az út gyalog
a pokol közel van de nem túl otthonos
a menny kapuján a kilincs poros
mivel az élet fos, az isten koros
mindenki a tetőn egyik se holdkóros
egyik se álmodik egyik se változik
az öngyilkoson csak a hülye csodálkozik
inkább szomorúan élj mint szopósan de
szose drogozzál.. ehh heh.. szóval
sose drogozzál depressziósan
inkább szomorúan élj mint szopósan
de sose drogozz depressziósan
az élet szar tudom de ezt még lehet fokozni
kíváncsiságból baromarcú fasz ne állj le drogozni
öngyilkosság helyett sem ez a megoldás, de úgy megértelek
tudod van az a mondás: egyszer fenn, egyszer lenn
most akkor vagy baszni akar velem, vagy arra céloz
hogy egyszer talán jobb lesz nekem
a drogoktól nem mosolyogsz
a vér és a könny folyam folyton
a hip-hop nem erről szól
NEM ERRŐL KÉNE SZÓLJON
csorgó nyállal egy geci világba
szembe az árral a földhöz csapódva
ez is meg van oldva
fulladozom le paralizálódva
érzek és nézem az ismeretleneket
a plafonon az akasztott embereket
tempózik az agyam
elhagyom magam
ordítanék de nem értik a szavam
mindenki mosolyog, röhög és boldog
csak én vagyok aki sarat hordok
a saját síromra élek és kínomba
kiver a víz, akárcsak kis koromba
mikor hullákat kerestünk a bokorba
a vashíd alatt virágok csokorba
váltott az agyam megtalálom magam
tudom hol vagyok de arról fogalmam
sincs miért születtem, ide hogy süllyedtem
és számon kérik e rajtam minden tettem
egy álmom van de elérhetetlen
„kelj fel és járj” mondja egy ismeretlen
ki kurva ismerős de a mágnes erős
odakint gyönyörű dörög borús esős
bárcsak tudnék járni vagy felállni
inni egy korty vizet vagy akármi
a földet bámulva eltűnne a plafon
nyomban kivetném magamat az ablakon
véget érhetne a kibaszott idő ami fogva tart
le kéne szokni…
megint vált az agyam és keverem magam
azzal a fasszal ki nem hallja a szavam
leköpném van rá ok, de ez is én vagyok
a mennyországig hosszú az út gyalog
a pokol közel van de nem túl otthonos
a menny kapuján a kilincs poros
mivel az élet fos, az isten koros
mindenki a tetőn egyik se holdkóros
egyik se álmodik egyik se változik
az öngyilkoson csak a hülye csodálkozik
inkább szomorúan élj mint szopósan de
szose drogozzál.. ehh heh.. szóval
sose drogozzál depressziósan
inkább szomorúan élj mint szopósan
de sose drogozz depressziósan
az élet szar tudom de ezt még lehet fokozni
kíváncsiságból baromarcú fasz ne állj le drogozni
öngyilkosság helyett sem ez a megoldás, de úgy megértelek
tudod van az a mondás: egyszer fenn, egyszer lenn
most akkor vagy baszni akar velem, vagy arra céloz
hogy egyszer talán jobb lesz nekem
a drogoktól nem mosolyogsz
a vér és a könny folyam folyton
a hip-hop nem erről szól
NEM ERRŐL KÉNE SZÓLJON
kapcsolódó videók
