Budapest Ritmo beszámoló: katartikus bantu punk és folkvonat
tovább
Otthonról
Custom Shop
Száll egy táj a másik után
Egy vágy rám néz, rám talált
Útitársamnak áll.
Száz év se, nem elég
Hogy a széttépett gyermeki
Álmokból egy szép, boldog
Életet szőjön az emberi sors.
Bridge:
És most vár, útban vagyok hozzá
Félek tán újra látni, hogy újra fájjon…
Ref:
Ugyanúgy vár a régi otthon talán
Az emlékek hangja fáj
Ereinkből érezzük tán
Elégett múltunk arcát.
Lágyan tart, körbezár
A csalóka érzések oltárán
a honvágy. Furcsa boldogság,
mi fáj és elemészt.
Számít rám és szüleim sírjára ráborulok
A ház még áll, szótlanul üresen, s mint a holdtalan éjszaka
Vár csak vár, útban….
kapcsolódó videók
keressük!
