Vak szemekkel köztünk jársz,
fehér botod vezet már,
oly szótlanul köztünk élsz,
ó, bánatodban nincs remény.
Téged vezet a világ,
félrelöknek, az se fáj,
mindig vaksötétben élsz,
ó, nincsen fény, mely elkísér.
életed egy más világ,
némán kopogsz az utcán,
nem vezetnek, mégse félsz,
néha felkarol egy kéz.
Vak szemek közt jársz,
éppen úgy, mint én,
mégsem hiszed el, hogy
ő is ember még!
én nem hiszem és nem fogadom el,
hiába mondod, neki élni kell!
én nem tudom, hogy vezetem el,
az elérhetetlen örök fény felé.
Vak szemekkel köztünk jársz,
fehér botod vezet már,
oly szótlanul köztünk élsz,
ó, bánatodban nincs remény.
Téged vezet a világ,
félrelöknek, az se fáj,
mindig vaksötétben élsz,
ó, nincsen fény, mely elkísér.
Mindenkiről szólt e dal,
hisz a világtalan szebb jövőt akar!
(A dal a Sipőcz Band 1995-ben megjelent Fehér galamb című kazettáján megtalálható Ne higgy senkinek címmel.
Egyes régi, Lord koncerten házilag rögzített felvételeken szintén hallható. )