Sokat nevetem és elég jól éltem,
de életem egy palackba zárt levél - úgy érzem.
Elkeseredtem és kinyílt a szemem,
a palackot a levéllel az ég felé vittem.
Ha megtalálják életem,
úgy ahogy a jó emberek,
s azt mondjátok nem kellek:
Vándorló csillag leszek!
Sötét nappalok és fényes éjszakák,
megnéztem és esküszöm: a holdon nincs virág.
Meggörbült a tér, az idő hozzám ér,
egy távoli hang megszólal és semmit nem ígér.
Figyelj jó ember, ne várj sok csodát,
ez egy álomvilág, álomvilág.
Szerencséjére millió palack vár,
csak ennyit vár a halál!
Lézersugár, egy új világ vár,
a régivel az összeköttetés megszakadt már,
egyetlen emlék, csodálatos kép,
apán tartja karjában csillaggyermekét.
(nem publikált, koncerteken hallható)