Kóboroltam hosszú éjszakán,
Rúgtam már ezer út porát.
A magányom oly sokszor fáj ma már,
Mert elkerültek mindig a csodák.
Csak egy pillantás volt, s megváltozott minden,
Azóta könnyebb lett, s a szÃvem lánggal ég.
Csak egy pillantás volt, s te lettél a kincsem,
Féltett titkaimban tudod, erre vártam rég.
Voltam vesztes, néha sÃrtam én,
Tudtam, a szÃvem mennyit ér.
Jártam, ahol tombolva fújt a szél,
Vártam, jön ki jobbat, s többet kér.
Csak egy pillantás volt, s megváltozott minden,
Azóta könnyebb lett, s a szÃvem lánggal ég.
Csak egy pillantás volt, s te lettél a kincsem,
Féltett titkaimban tudod, erre vártam rég.
Csak egy pillantás volt, s megváltozott minden,
Azóta könnyebb lett, s a szÃvem lánggal ég.
Csak egy pillantás volt, s te lettél a kincsem,
Féltett titkaimban tudod, erre vártam rég.