Az életem nem más fent vagy lent, vagy száguldás,
hol bekötött szemmel kell át szelnem kanyart és száz csalódást.
Ha sikerül, közeledem,
de egyedül ez lehetetlen,
hisz ez alatt, te tudod rég mellettem vagy.

Refr:
Hát légy a társam
a bajban
És oltalmadba hív, az nekem elég
A szélben, a dalban
csak te vagy és így semmi nem számít
Mindig is így volt, és most is így van, mindig is így lesz tán, a társam, a társam vagy már.

Nem lehet véletlen az életben egy fal,
de ledőlt köztünk, igen elmúlt, egyek lettünk lélekben.
A szíved is, a szívemig ér
és jó tudni, hogy csak az enyém
és emiatt, újra erő, tűz, vágy, űz, hajt.

Refr. Hát légy a társam
a bajban
És oltalmadba végy, az nekem elég
A szélben, a dalban
csak te vagy és így semmi nem számít
Mindig is így volt, és most is így van, mindig is így lesz tán, a társam, a társam vagy már.

Nagy a tűz, nagy a vágy,
Csoda, hova hatol át,
A világ, tavaszát,
Kapod is és adod át,
Pihenés, lazulás,
Mesebeli utazás,
Nagy a táj, ugyanúgy,
de valahogy, ez az út
Más…..Más…..Más….Oh

Hát légy a társam
a bajban
És oltalmadba hív, az nekem elég
A szélben, a dalban
csak te vagy és így semmi nem számít
A társam, a bajban,
És oltalmazz véggy az nekem elég,
A szélben, a dalban
csak te vagy és így semmi nem számít

Ez Mindig is így volt és most is így van, mindig is így lesz tán a társam, a társam vagy már.
A társam, a társam vagy már, A társam, a társam vagy már.