Lent, hol a tölgyek őrzik a völgyet,
Kúszik az erdei út.
Átszeli bújva, újra, meg újra,
Körben a völgykoszorút,
Ott a mélyben a völgykoszorút.
KIMSZ-esek vágtak hajdan e tájnak,
Élükön Ságvári járt,
Hősies tettre, harcra nevelte
Őket a lángszavú Párt.
Védte őket a lángszavú Párt.
Kín meg a börtön járta e földön -
Mégse riadt sosem ő.
Tudta, hogy győznek, ők az erősek,
Virrad a drága jövő.
Fénylőn virrad a drága jövő.
Szálltak az évek, boldog az élet,
Most csupa fényt hoz a nyár.
Úttörőváros víg dala szálldos,
Szárnyasan, mint a madár,
Könnyű szárnyain, mint a madár.
Tudd, ahol bújva tértek az útra
Már nekünk nyílik a rét.
Múlnak az évek, őrzi az ének
Hőseink drága nevét,
Mártír hőseink drága nevét.