Erős vágyam volt a repülés,
És most nincs hová szállnom már.
Egy szívdobbanás csak az idő,
Nem tudom fékezni a zuhanást.
Üvegszilánkként hullasz titkaim közé
Mosolyom szemedben kaktuszvirág
Rám térdel az éjszaka hidege,
Kezemet arcodhoz szorítanám.
Várok rád, nem találsz,
Ne érj hozzám, eltűnök.
Eltűnődöm logikus képen
És a hangod száll a város fölött.
Tudom, hinnem kellene minden szavad,
És a vállrándítást.
Tudom, ordíthatnám neved,
De te nem hallanád, csak a gépek zaját.
Mozdulatlan képregény –
Szép és édes, de sohase fáj
S te úgy lépsz át az életemen,
Mint a hiányodtól való félelem.
Várok rád, nem találsz...