Nem kell más,
csak csend.
Ha nem kapom meg,
érte rohanok.
Van, hogy néha
bajlódok,
ekkor a sétában
a béke...megyek érte.
Megyek érte!
Nem nézek
sem hátra,
sem előre...
Az éjszakába
nyúlva
tekereg az agyam!
És másnap gyűrve kelek...
Nem akarok
mást,
csak nyugalmat
...és csendet!
És nehogy azt hidd,
hogy nincsen
közöd hozzá!
Van! Ez miattad van!
Nélküled!
Csak nélküled...
...mit sem ér a séta
amikor a gondolatom
nem tudom
veled megosztani!
Itt kéne lenned,
hogy el tudjam
a bajomat
Neked mondani!
És annyira idegesít,
hogy magamhoz beszélek?!
Mint ha őrült lennék!
Tán az is vagyok...
...és ha ez igaz,
semmit sem veszítesz.