Ahogy nekiáll párzani a világ és körülöttünk igyekszik eltüntetni
ami még mindig két lábon jár
és megtanult abba a gondolatba beletemetkezni, hogy senki sem azt akarja, hogy
szaporodjon a fejfény.
Leszek az anyja a jónak, menj el bennem, nem kell vigyáznod
csak a hártyát ne szakítsd szét hadd higgyen bennem a világ.
Tudatmódosít alattomban ő, hogy terelhesse maga előtt a sűrű fallal bevont, kétréthajló téridőt, ami most itt nem mozdul.
Nézz rám jobban anyám! Miért ellettél, ha már
én sem vagyok jó neked
de senki sem jobb nálam?
Leszek az anyja a jónak, menj el bennem, nem kell vigyáznod
csak a hártyát ne szakítsd szét hadd higgyen bennem a világ.