A kaktusz virága/A Champery kapunál
Szulák Andrea
nem valami fényes negyed.
Mégis megvan ami kell,
egy öreg spaniel képezi a társbérletet.
Az utcában a fiúk mind caporalt szívnak,
és engem valamiért kaktusznak hívnak.
A Champery kapunál lakom én, anyunál,
nem valami fényes negyed.
Házam soha nem volt és soha nem lesz a Champs-Élysées-n
Még egy motoros bárka se nevet rám a Szajna vízén.
Semmim sincs, így nem vagyok én sem odaadó.
Aztán ki tehet arról, ha nekem így is jó?
Férfi minek is kéne, amikor ott a két kisöcsém.
Vélük rúgom a labdát, ha van időm az út közepén.
Mondják meg, egy ostoba férfi mire való?
Aztán kitehet arról, ha nekem így is jó?
Autó ürügyén vettem egy öreg Fordot, ócskabatár,
ám, ha kitör a weekend repülünk ketten, mint a madár.
Szélcsendben a jó motor hangja simogató,
Aztán kitehet arról, ha nekem így is jó?
Egyszer valaha régen, valaki tetszett elhiszi-e?
Aztán kiderült róla, hogy neje van, s négy gyereke.
Megmondtam, hogy nem jöhet többé az a csaló,
Aztán kitehet arról, ha nekem így is jó?