Kedves édesanyám, kedves édesanyám,
Mért szültél a világra?
Inkább dobtál volna, bárcsak dobtál volna,
A zavaros Tiszába.
Tisza vize vitt volna a jeges Dunába,
Hogy ne lettem volna, sose lettem volna,
Senki megunt babája.
Nincs már páros csillag, nincs már páros csillag
Mind lehullott a földre,
Nincsen hű szeretőm, nincs már hű szeretőm,
Mert elhagyott örökre.
Ha elhagyott, mit tehetek, elment örökre,
Még a síromban is, még a föld alatt is,
Csak ő jár az eszembe.
Lassan forog babám, lassan forog babám,
A gépkocsi kereke.
Azon vissznek engem, azon vissznek engem,
Ki a gyakorló térre.
Ahány százszor megfordúl a kocsi kereke,
Annyi százszor babám, annyi százszor babám,
Jussak én az eszedbe.