mennyi fény!
ez a furfangos város
úgy láncol magához:
egy félpohár ánizs és
tudod, hogy Párizsban élsz!
mennyi fény!
van itt költő és kokott
de mindez megszokott,
hisz nemcsak egy frázis,
hogy más vagy, ha Párizsban élsz!
mennyi fény!
itt egy strucctollat ráznak.
ott harmonikáznak,
egy dal szól a múltról,
te nevetsz, és újból remélsz...
mennyi fény!
ez a furfangos város
úgy láncol magához,
hogy szeretni tanít,
és megadja, amit csak kérsz!
így jön télre tavasz--
Párizs pont ugyanaz
itt a gondokon túl-
segít egy kis amour!