Ne félj, pajtás!
Patrióta
Rég volt, gyerekként
Az iskolapadban ültem még,
Felettünk vörös volt az ég.
Hazugság volt életünk,
De nyitva volt már két szemünk.
Reméltük, hogy nem tart örökké.
Egy nap az órán
A lányok padsora alá másztam,
Hogy a szoknyák alá lássak.
Akkor vettem észre
Egy üzenetet alulról a padba vésve:
"Ne félj, pajtás, nem tart ez örökké,
150 év alatt sem lettünk törökké!"
Múltak az évek, a hónapok,
Aztán hulltak a képek, a csillagok,
Lengtek a zászlók és zengtek a szózatok.
Dőltek a szobrok, az oszlopok
A nagy eszme végül elbukott,
Amit a történelem ideiglenesen itt hagyott.
Mikor az utolsó egység is elzakatolt,
A 45 éves átoktól megszabadulva,
Üvöltöttem a győzelmi indulót:
"Ne félj, pajtás, nem tart ez örökké,
150 év alatt sem lettünk törökké!"
Vártuk a könnyebb életet,
De mást diktáltak az érdekek,
Valahol valakik nem akarták,
Hogy jobb legyen.
Húsz éve ugyanazt hallgatom,
Hogy most rossz,
De szép lesz a holnapom,
Várjak, amíg beérnek a programok!
És mikor kilőtt szemmel,
A földön fekve, bilincsbe verve,
Bakancs tapos a hátamon,
Kínomban újra a remény dalát ordítom:
"Ne félj, pajtás, nem tart ez örökké,
150 év alatt sem lettünk törökké!"
Az iskolapadban ültem még,
Felettünk vörös volt az ég.
Hazugság volt életünk,
De nyitva volt már két szemünk.
Reméltük, hogy nem tart örökké.
Egy nap az órán
A lányok padsora alá másztam,
Hogy a szoknyák alá lássak.
Akkor vettem észre
Egy üzenetet alulról a padba vésve:
"Ne félj, pajtás, nem tart ez örökké,
150 év alatt sem lettünk törökké!"
Múltak az évek, a hónapok,
Aztán hulltak a képek, a csillagok,
Lengtek a zászlók és zengtek a szózatok.
Dőltek a szobrok, az oszlopok
A nagy eszme végül elbukott,
Amit a történelem ideiglenesen itt hagyott.
Mikor az utolsó egység is elzakatolt,
A 45 éves átoktól megszabadulva,
Üvöltöttem a győzelmi indulót:
"Ne félj, pajtás, nem tart ez örökké,
150 év alatt sem lettünk törökké!"
Vártuk a könnyebb életet,
De mást diktáltak az érdekek,
Valahol valakik nem akarták,
Hogy jobb legyen.
Húsz éve ugyanazt hallgatom,
Hogy most rossz,
De szép lesz a holnapom,
Várjak, amíg beérnek a programok!
És mikor kilőtt szemmel,
A földön fekve, bilincsbe verve,
Bakancs tapos a hátamon,
Kínomban újra a remény dalát ordítom:
"Ne félj, pajtás, nem tart ez örökké,
150 év alatt sem lettünk törökké!"
előadó:
Patrióta
album címe: keressük!
megjelenés: keressük!
hossz: keressük!
kiadó: keressük!
zeneszerző: Szabó Attila
szövegíró: Berczelly Csaba
stílus: keressük!
címkék: keressük!
napi megtekintések: 1
megtekintések száma: 6915
album címe: keressük!
megjelenés: keressük!
hossz: keressük!
kiadó: keressük!
zeneszerző: Szabó Attila
szövegíró: Berczelly Csaba
stílus: keressük!
címkék: keressük!
napi megtekintések: 1
megtekintések száma: 6915
kapcsolódó videók
