Elment Jóska katonának,
Itt hagyott a nagyvilágnak.
/:Egyél igyál, ne bánkódjál,
Csak én rólam álmodozzál.:/
Hajam, hajam, hajam szála,
De sok bánat szállott rája.
Mér nem szálla száraz ágra,
Mér csak mindig a cigányra?
Mér nem szálla nagyurakra,
Mér mindig a cigányokra?
Megálmodtam azt a cseppet,
Hogy a babám másat szeret.
Másat, másat, nem engemet,
Hogy az Isten úgy áldja meg.
Megizentem az izének,
Hogy a szeretőm, enné meg,
Azt izente, hogy nem eszi,
Faluvégen gádzsót eszik.