Sötét az éjszaka
Homályos az erdő
Minden harcos tudja
Az élet pokoli fertő
Haladsz az utadon egyedül tovább
Föléd hajolnak árnyékként a fák!
A félhomály titkok rejt
Ami elkísér az úton
A belső éned nagy veszélyt sejt
És kard csattan a pajzson
Penge villan hárítasz, a gonosz feléd szúr
Szemedben a bosszú lángja szikrázva kigyúlt
Ref.1
Egyedül az úton nem mehetsz tovább
Mert köréd fonódnak, béklyóként a fák
Legyen, ki elkísér és oltalmaz a rossztól
Mindig ott van Veled, és megvéd a gonosztól
Küzd le ellenséged
Pusztuljon a gonosz
Ne ismerj kegyelmet
Ha léted veszélyben forog
Harcolj bátran, legyél hős és történelmet írsz
Társaiddal az oldaladon minden győzelmet kivívsz
A földi léted háború
Mi megvívásra vár
Ne bánkódj a múlton
Mert sajnálkozni kár
Tudd, hogy nem vagy egyedül, hisz több ezren vagyunk
Életünk a háború a mi diadalunk
Egyedül az úton nem mész már tovább
Veled vannak a társaid, az összes jó barát!
Most már van ki elkísér és megvéd, hogyha kell
Az örök sötétséget ezentúl majd a fény váltja fel