Velem itt maradtál, és hogy nem kellesz már úgy érzed,
De te ugyanúgy élsz itt a szívemben úgy, mint rég.
De amikor bújnék hozzád én is érzem,
Hogy örökre boldog leszel velem.
Miért hagynálak el, nem bírnám senkivel,
Hogy tudnálak elfeledni már?
Miért hagynálak el, ha boldoggá teszel,
Mert nélküled már nem megyek tovább.
Nekem itt maradtál, és hogy nem kellesz már úgy érzed,
És ha messze megyek, én majd boldog leszek nélküled.
Ha titokban nézek reád én is érzem,
Tudod, hogy itt vagy közel, féltelek.
Miért hagynálak el, nem bírnám senkivel,
Hogy tudnálak elfeledni már?
Miért hagynálak el, ha boldoggá teszel,
Mert nélküled már nem megyek tovább.
Miért hagynálak el, nem bírnám senkivel,
Hogy tudnálak elfeledni már?
Miért hagynálak el, ha boldoggá teszel,
Mert nélküled már nem megyek tovább.