Nincs szerencsém, a szerelemben nincs szerencsém,
Mert soha-soha nem szerettem, csak olyat, aki tönkretett.
Menj, ne sajnálj! Az én bajom, ha már meguntál,
A te bajod, ha majd utólag az ideálod én leszek.
Nézzetek meg jobban,
Mi van furcsa rajtam!
Mondjátok meg, mi lesz még velem!
Nincs szerencsém, a szerelemben nincs szerencsém,
Mert soha-soha nem találtam, csak olyat, aki rászedett.
Majd megérem, vagy legalábbis úgy remélem,
Hogy előbb-utóbb eljön értem, majd az is, aki megszeret.
Nézzetek meg jobban,
Mi van furcsa rajtam!
Mondjátok meg, mi lesz még velem!
Egyszerűen nincs szerencsém, a szerelemben nincs szerencsém,
Mert soha-soha nem szerettem, csak olyat, aki tönkretett.
Nincs szerencsém, a szerelemben nincs szerencsém,
Mert soha-soha nem szerettem, csak olyat, aki tönkretett.
Menj, ne sajnálj! Az én bajom, ha már meguntál,
A te bajod, ha majd utólag az ideálod én leszek.
Nézzetek meg jobban,
Mi van furcsa rajtam!
Mondjátok meg, mi lesz még velem!
Egyszerűen nincs szerencsém, a szerelemben nincs szerencsém,
Mert soha-soha nem találtam, csak olyat, aki rászedett.
Majd megérem, vagy legalábbis úgy remélem,
Hogy előbb-utóbb eljön értem, majd az is, aki megszeret.