Valami itt, valami most,
valami már, vagy valami még
nincsen,
nem van,
így van.
Már Benke se jár, az Egyetem
hamar bezár, zárolt
ez az idő, ezt üzenem
édes barátom.
Elmegy a nyár, aztán az ősz,
Aztán a tél, de megint a nyár,
Nincsen tavasz, na hova lett,
Na hova tűnt az évszakunk?
Mit mondasz erre?
Benkével lesz, alighanem
összeszűrték ők a levet,
nekünk meg itt a tetőzetet
a szentlélek tartja a fejünk felett,
vehetted észre.
És ragacsos ing, ragacsos ágy,
ragacsos beszédek, ragacsos ég,
egy ragacsos konyhában, ragacsos délben
ragacsos kenyérhez babfőzelék!
Edd meg, ha bírod!
És Benke a tavasszal, ezzel a ringyóval
ott hentereg a hegyek mögött,
mi meg itt együtt, jól itt felejtve,
üres pohár, üres zsebek
és egyáltalán,
na ugye nincs más?
Nincs.