Búsan kondult meg a harang a templom tornyában,
Most indult el egy valaki utolsó útjára.
Ismerösök, jó barátok elkísérik csendben,
Küzdködik a könnyeivel aki sírni nem mer.
Ismerösök, jó barátok elkísérik csendben,
Küzdködik a könnyeivel aki sírni nem mer.
Utoljára búcsúzoul az volt a kérése,
Hegedű szó kísérje ki majd a temetőbe.
Sírja el majd utoljára a kedvenc nótáját,
Oda lenn a sötét sírban azt már nem dalolják.
Sírja el majd utoljára a kedvenc nótáját,
Oda lenn a sötét sírban azt már nem dalolják.
Sírj csak hegedű, sírd el utoljára,
Vigyél el egy üzenetet át a más világra.
Sírj csak hegedű, szólj a síron túlra,
Hogy hallja e azt akinek szól a jó Isten tudja.
Búsan kondult meg a harang a templom tornyában,
Most indult el egy valaki utolsó útjára.
A fejfájára semmi más csak annyi legyen írva,
Itt nyugszik kit hegedű szó kísért el a sírba.
A fejfájára semmi más csak annyi legyen írva,
Itt nyugszik kit hegedű szó kísért el a sírba.
Sírj csak hegedű, sírd el utoljára,
Vigyél el egy üzenetet át a más világra.
Sírj csak hegedű, szólj a síron túlra,
Hogy hallja e azt akinek szól a jó Isten tudja.