Fúj a szél és én csak ballagok,
körülöttem hulló csillagok.
Meg sem kérdi tőlem senki sem:
Merre mentél kedvesem?
Esik eső és én ballagok,
néhány elmúlt percre gondolok.
Kérdezem a tűnő felleget:
Otthonod most hol lehet?
Többé már nem sirat úgy,
hidd el, téged senki sem,
mint ahogy én siratlak
azóta is szüntelen.
Nem szégyellem, mellettem
Hull az elsárgult levél,
sír a fáradt őszi szél.
Mondd, hogy nem múlt minden el,
mondd, hogy néha könnyezel!
Úgy hull az elsárgult levél,
ó, mondd, a holnap mit ígér?
Ó, mondd, hogy mi lesz most velünk?
Fúj a szél és én csak ballagok,
nem tudom, hogy éppen hol vagyok.
Rád találni vágyom szüntelen.
Merre mentél kedvesem?