Mindenkinek megvan a maga keresztje
Kovács Erzsi
Mert a boldogságról nem mond szép meséket
Van, hogy másnak nyílnak néhanap a rózsák
Nem kerülheti el senki sem a sorsát
Hogyha fáj a szíved, jusson az eszedbe
Mindenkinek megvan a maga keresztje
Minden nagy bánatnál van egy nagyobb bánat
Hiszen az embernek annyi minden fájhat
El nem ért nagy álmok s elveszített társak
Sebek amelyek egy életen át fájnak
Annyi minden csalfa, könnyek a szemekbe
Mindenkinek megvan a maga keresztje
Túl leszel majd egyszer minden csalódáson
Nem azért van a szív, hogy örökké fájjon
Akármilyen hosszú nem örök a tél sem
És a legszebb rózsák neked hullnak végre
Hogyha fáj a szíved, jusson az eszedbe
Mindenkinek megvan a maga keresztje