Hétfőn még vártalak remémykedve én,
Kedden kicsit féltem már, hogy nem nézel felém,
Szerdán már éreztem, hogy minden céltalan,
Szerelmünknek előbb - utóbb, úgyis vége van.
Nem baj, nem baj, nem baj, nem baj,
Csak egy emlékkép lesz majd a múlt!
Nem baj, nem baj, nem baj, nem baj,
Nem is fáj a szívem érted úgy!
Eljött a csütörtök s a magány kicsit fájt,
Péntekre már meg gyógyultam, s nem gondoltam rád,
Hívott a nagyvilág szombat délután,
Vasárnap már énekelve jártam az utcán.
Nem baj, nem baj, nem baj, nem baj,
Csak egy emlékkép lesz majd a múlt!
Nem baj, nem baj, nem baj, nem baj,
Nem is fáj a szívem érted úgy!
Szerdán még azt hittem, nem élem majd túl,
Hogy búcsú nélkül elhagysz engem, oly váratlanul,
Hétnap úgy elrepült, s nem voltam veled,
Rájöttem, hogy nem is rossz így, könnyebb nélküled.
Nem baj, nem baj, nem baj, nem baj,
Csak egy emlékkép lesz majd a múlt!
Nem baj, nem baj, nem baj, nem baj,
Nem is fáj a szívem érted úgy!
Nem baj, ismételve, halkul...