Csak nézel itt rám most inkább nézzél magadra
A te életed, sorsod, álmaid repitsd magasba
Ne békülj ki szegény ember kicsi morzsájával
A közepessel, szürkével, félszemü világával
Csak a legjobbak élhetnek, a legjobbaké az élet
Ha nem állsz be közéjük, életed nem is volt élet
Nézel majd vissza de túl késő már akkor,
Mert most van itt az idő, most kell, hogy harcolj
Az álmokért mik egyszer oly közelinek tüntek
Az évek hogyha múlnak, közelségük el ne tüntesd
lépjél rá az útra és a világoknak sarka
Közelebb jön hozzád, mindenki csodál, mindenki mondja
Hogy régóta ismerem, már gyerekkora óta
Egy helyre ha születtünk, mondd mért lesz valaki balga?
Mitől lép az egyik, toporog a másik helyben
Mitől szép az egyik, csúnya és ostoba a másik ember?
Mitől gondol nagyot, merészet és szépet
Mitől gondol silányat, morzsákat, nyomorgó létet?
Mitől válik azzá, ki mindig akart lenni
Mitől lesz a másik, kit nem kedvelt soha senki
Élem az életemet, szép dolgokra nézek
A sötétet nem látom, én az ördögtől sem félek
Nincsen földön ember, ki visszafogjon engem
Én hiszek magamban, nekem a többi már nem kell
Mert tekerem a szöveget és mindig arra nézek
Hol a legtöbbet elérhetem, csakis maximumot kérek
Kevesebbel úgysem érem be ha kéred
Elküldelek a halálba, nekem nem kell a vesztes éned
Szabadság a célom, szabadnak születtem és vallom
Hogy rabszolgaság mindig volt és lesz is ezen a világon
Hogy mikor minek hivod, multinak vagy kicsinek irod
Az nem számit csak te és hogy majd mi lesz a felirat a siron
Gondolkodj el ezen és tedd meg ma a lépést
Néha fájhat, néha könnyezel, de senki nem mondta, hogy az ég kék
Mert beborulhat néha de egyszer elmegy a felhő
A nyomorúság súlya alatt a legbátrabb is felnő
Akadályok gyertek ezer darabokra szedlek
A végsőkig kitartok, bennem bajnok dolgok élnek
Nagy dolgokat kérek, silányakkal nem békélek
Addig hajtok addig megyek amig minden célt elérek
Most szeretném ha látnál és szeretném ha tudnád
Hogy egyformának születünk, és hogy kinek majd mit ád
Az élet egyedül a ti fejetekben dől el
Kinek szépet kinek jókat, kinek csak magányos ételt
Élem az életemet, szép dolgokra nézek
A sötétet nem látom, az ördögtől sem félek
Nincsen földön ember, aki visszafogjon engem
Én hiszek magamban, nekem a többi már nem kell
Mert tekerem a szöveget és mindig arra nézek
Hol a legtöbbet elérhetem, csakis maximumot kérek
Kevesebbel úgysem érem be ha kéred
Elküldelek a halálba, nekem nem kell a vesztes éned
Boldog vagyok látom, valóra válik minden álmom
Hittem benne ma is hiszek én az utamat megtalálom
Kitartok a végső percig szivem dobog ajkam zengi
Újra mondom újra látom amit akartam minden áron
Lil-G...