1.Amikor majd nem leszek már
akkor tudd meg,hogy ki voltam néked
Amikor majd a szívedet száz tövissel tépi meg az élet
Nem véd senki panasz szótól
kővel dobnak nem lesz kinek fájjon
hazudtad csak a szerelmet el is tünt mint szép tavaszi álom
2.Ha majd egyszer rájössz arra,hogy a védked vitt engem a sírba
gyere ki a temetőbe boruljál le a fejfámra sírva
ott mond el,hogy megbántad már,s hogy néked is fáj eze a nagy vétek
akkor szívem a sír mélyén mindörökre megbocsát majd néked.
3.Akkor temessetek engem amikor már nem virágzik semmi
Téli szélben zord időben akarok én odalenn pihenni
virág sem kell a síromra,csak egy korhadt keresztfácska légyen
s hogy ha volt az életemben,írjátok rá mind az összes vétkem