Egy kocsmában fekszem részegen.
Tegnap még megvolt mindenem.
Egy régi számot hallgatok,
Miközben rád gondolok.
Az arcod rémlik, a hely az nem,
De ez nem változtat a helyzeten.
Az alkohol segÃt a bánaton,
Én meg csak fekszem a hátamon.
A kép lassan tisztulni kezd.
Miért pont velem történik ez?
Itt a reggel, kék az ég,
De ha lehetne még maradnék.
De jól tudom, hogy nem lehet.
El is engedem a két kezed.
Azt mondod, hiányzom neked,
De a valóság már integet.
Hiába minden, hasztalan.
A szÃvem vigasztalan.
Hiába minden, hasztalan.
A szÃvem vigasztalan.
Egy kocsmában fekszem részegen. (Hiába minden, hasztalan.)
Tegnap még megvolt mindenem.
Egy régi számot hallgatok, (A szÃvem vigasztalan.)
Miközben rád gondolok.
Az arcod rémlik, a hely az nem, (Hiába minden, hasztalan.)
De ez nem változtat a helyzeten.
Az alkohol segÃt a bánaton, (A szÃvem vigasztalan.)
Én meg csak fekszem a hátamon.
A kép lassan tisztulni kezd. (Hiába minden, hasztalan.)
Miért pont velem történik ez?
Itt a reggel, kék az ég, (A szÃvem vigasztalan.)
De ha lehetne még maradnék.
De jól tudom, hogy nem lehet. (Hiába minden, hasztalan.)
El is engedem a két kezed.
Azt mondod, hiányzom neked, (A szÃvem vigasztalan.)
De a valóság már integet.