Végy búcsút a hajnaltól!
Lépj ki végre az árnyékból!
Elmentél, a messze ha véget is ér,
Te mindent elviszel.
Csak bennem nem hiszel...
Mondd, miért nem adnád át?
Mondd, miért várok rád?
Mondd, miért várok rád???
Egyetlen szárnycsapás,
És mint egy villanás, eltűntél...
Nem tudtam, hogy eljön a tél.
Te mindent megkapnál,
És lótusz nyílna a lábunknál...
De mégsem adnád át. És itt várok rád.
(Közben elvesztem a mát...)
Úgy várok rád! Mint záport a fák, oly’ vétlenül...
Te vagy a démon belül,
Nem harcolhatsz nélkülem, így egyedül...
Úgy fájt a búcsúzás!
Mint egy villanás, eltűntél,
De összeköt minket a vér...
Te mindent megkapnál,
Csak engem hagytál a vártánál...
Te mégsem adnád át!
Mondd, miért várok?
Miért várok még mindig rád?
Úgy várok rád! Mint záport a fák, oly’ vétlenül...
Te vagy a démon belül,
Nem harcolhatsz nélkülem, ooh, széttép a végtelen...
Végy búcsút a hajnaltól!
Lépj ki az árnyékból!