Látod, hogy ha nézel,
hogy bennem forr a vér,
az életem, tudod bármi vár,
csupa tűz és szenvedély.
És hogyha kérded,
hova mennék szívesen,
én azt mondom, hogy bárhová,
csak vidám hely legyen.
Én langyos vízben nem leszek,
akkor inkább elmegyek,
de ha valamit élvezek,
benne látod a szívemet!
Mert élni játszva kell,
fázzak, vagy égjek el,
ilyen az életem:
És csak így kell, csak így kell,
máshogy nem jó, csakis forró szívvel,
csak így kell, csak így kell,
máshogy nem jó, csakis szenvedéllyel.
Nekem akkor jó egy érzés,
hogyha mindig csupa tűz,
és elhagylak, ha nincs már vágy,
mi a két karodba űz.
Én addig teszek mindent,
amíg élvezem,
mert a közömbösség úgy zavar,
hogy szinte fáj nekem.
Legyen sós, vagy legyen édes,
legyen csúnya, legyen álomszép,
legyen őrjítő vagy rémes
de az unalmastól megfulladok én!