Szél hajtja a fellegeket,
Gonoszságot, büszkeséget,
//: Mindenüvé eltalál,
ha megunta, kezdi újra már. ://
Honnan jô és hová megyen,
nem tudhatjuk meg sohasem,
//: Bejárja az eget és földet,
Elűzi a rossz szellemeket.://
Refrén
Ha szürke felhôk takarják el
életednek kék egét,
Nyújtsd bátran két kezed,
Mi vigyázunk rád, ne félj.
Ha hited már elveszett,
szíved sötét, mint az éj,
száz csillagként ragyog majd fel,
új erôt ad a remény.
Belesúgja fülünkbe:
Tisztul a táj jövôre,
//: erôs búzakalász megmarad,
Ki nem hiszi, az elszalad. ://
Miként madár a fészkéhez,
Úgy ragaszkodunk hozzád, Édes,
//: Reménységünk, Örökségünk,
Büszkeségünk, Üdvösségünk. ://
Refrén
Keresd a boldogságot,
tárd ki lelked, legyél szabad,
a szív, mely érted dobban,
a szeretettôl lángra kap.
Ha elmúlnak a szürke fellegek,
Az égen újra fényes nap ragyog,
boldogságunk szép országát,
meglátod majd, és megkapod.