Egy hotel szobában fekszem, a kanapén áthúzom gondolataim,
Csíkos tapétán mutatják azt, hogy merre vagy,
Útba esik innen pár lépés a sarokba pókháló,
Mindent eltakar lyukas falakban ott a gondolat.
Csak egy kép tűnik eleeel a kétkedő másnaposságom,
Csak egy kép tűnik feleeel az, hogy nem vagy itt velem.
Csak egy kép tűnik eleeel a kétkedő másnaposságom,
Csak egy kép tűnik feleeel az, hogy nem vagy itt velem
Gondolom, de nem találom üres lépés másnaposságom,
Eltakarja, a félhomály mely a függönyön szűrődik át,
Felkapom fejem nem voltam egyedül, de hova lett a világ,
Ha tudnám, se tudom most az utat és azt, hogy merre vagy.
Csak egy kép tűnik eleeel a kétkedő másnaposságom,
Csak egy kép tűnik feleeel az, hogy nem vagy itt velem, Csak egy kép tűnik eleeel a kétkedő másnaposságom,
Csak egy kép tűnik feleeel az, hogy nem vagy itt velem,
Egy utolsó szó lenyomom, torkomon a holnapot éget,
Ahogy a többi megint integet és közelít újból,
Egy falakon túli világból a zsebkendőmbe gyűrtem,
Felnéztem és kidobtam megfáradt másnapos lelkét.
Csak egy kép tűnik eleeel a kétkedő másnaposságom,
Csak egy kép tűnik feleeel az, hogy nincs másnaposságom, Csak egy kép tűnik eleeel a kétkedő másnaposságom,
Csak egy kép tűnik feleeel az, hogy nincs másnaposságom.