Verse 1.:
Letagadod, hogy merre jártál.
Letagadod a könnyeket.
Letagadott az akit vártál.
Oly messze jár már nélküled.
Refr.:
Csak sírj ha fáj,
S nem bírod már,
A bánatod majd messze száll.
Csak sírj ha fáj,
S ki arra jár,
Megvígasztal tán.
Csak sírj ha fáj,
S nem bírod már,
A bánatod majd messze száll.
Csak sírj ha fáj,
S ki arra jár,
Szótlanul majd megvígasztal tán.
Verse 2.:
Letagadod, hogy merre jártál.
Letagadod, mert szégyenled.
Letagadod a szíved úgy fáj.
Elmondanád de nem lehet.
Refr.:
Csak sírj ha fáj,
S nem bírod már,
A bánatod majd messze száll.
Csak sírj ha fáj,
S ki arra jár,
Megvígasztal tán.
Csak sírj ha fáj,
S nem bírod már,
A bánatod majd messze száll.
Csak sírj ha fáj,
S ki arra jár,
Szótlanul majd megvígasztal tán.
szóló...
Refr.:
Csak sírj ha fáj,
S nem bírod már,
A bánatod majd messze száll.
Csak sírj ha fáj,
S ki arra jár,
Megvígasztal tán.
Csak sírj ha fáj,
S nem bírod már,
A bánatod majd messze száll.
Csak sírj ha fáj,
S ki arra jár,
Szótlanul majd megvígasztal tán.