Úttörő km. ArtosCsaba
SzóSzólók
/ÁdE/
vérző ujjperceken egy gyűszűnyi igazság
én elandalgok a perceken, mer az elvárás kihasznált
már 100szor érettségiztem talpraállásból,
mától újra, fontolóra vétel: harcbaszállásból
lehet, első menet, k.o.-padló, hogyha nem szeret,
felkeltenek, mer bambultam, mer Ádi mindent elfeled...
nehéz a nyelés hogyha száraz falat akad meg a torkomon
az ágyam alatt szeretet, és gyűlölet a polcomon
sok lúd disznót, de ökre van mind a hatnak
így mutass be nemes célokat egyszerű parasztnak
én élni szeretnék, nem parázni holnapon,
kevés a tehetség a szorgalom, ha elgázol a forgalom
azt hittem megoldás, ha a gyomrom tele mézessel,
de már tudom az visz előre, ha a bátyámra nézek fel
fura egy feladat, hogy másnak könnyen osztod
de ha a sajátodról van szó, akkor zsákutcában elakad
na milyen célért küzdjek, róluk jártatom a számat
mégis örülnek hogy ütnek, már nem dőlök be a trükknek
már nem harcolok magammal, hisz mindig én kékülök
mind a 60 kilómmal, mégis a teher miatt vénülök
ki volt a bűnös?! széttárom karom: én nem
közben ujjal mutogat rám, a bűnös énem
hittem a borban és a szódavízben,
minden egyes tegnapot és holnapot csak rózsaszínben látom már
túl sok a tátott száj, de egyik sem mondja ki,
hogy a céljaidért változzál!, na irány pezsgőt bontani
egy lány egy pár barát és családom, miért ölnék
mindenki kaparja a jót míg falba nem töri a körmét
refrén 2x:
asszem elég egyértelmű ez számomra egy életmű,
tán ha pár év múlva hallgatod, leszek majd élethű
asszem, úttörő vagyok, de a saját kis filmemen
integetek nektek pedig, be kéne intenem
/Muki/
jöttünk, láttunk, semmi több
annyi mindent átéltünk, és még mennyi jön
mennyi múló végtelen pillanat vár ránk
veletek tartok, nem maradok árván
jól érzem magam vidéken, mert visszafogad a város
az idő már most igazolt, mi ezért játszunk párost
én adom a labdát, lecsapod, majd ünneplünk
és megérted végre csapatjátékosnak születtünk
nem vagyok ellenség, de ellenfél még lehetek
ki tudja mit hoz a keverés, talán kiszűri a szemetet
de csak gyűlik... mit kezdjen egyedül egy ász?
ha minden cinkelt lap bűzlik, összeomlik a kártyavár
rögtönözni kell a porondon az utcának
a zsenik feladják, a bolondok még futnának
hogy az alagút végén rájöjjenek nincs különbség
ember és ember közt, nem kell külön stég
neked és nekem, csak egy pad és a szemed
egy eső és egy csoki, a koporsón a szeget
hagyni ázni...és a rozsdának kínálni
még egy percet élni, és kiállni
azokért, akiket szeretek, mással nem törődni
csak járom az utam úttörőként
közös szálon fut össze az új jövőként
csak járom az utam úttörőként
refrén 2x
/ArtosCsaba/
Játszottam úttörőt, voltam már kisdobos,
jobb a repp, unom a kidobóst
nem kell a bíf, ez kis frísztájl oltás,
jó magyar termék csak a bolt más
én grillezek, legyen tiéd a bigmekk,
biztosra lövök, tartsd meg a tipped
annyi körmöst kaptam, hogy már nem is fáj,
a testem lusta, de a lelkem száll
szakállt növesztek, mert az nem divat,
térdemig húzom fel a zoknimat
így tetszik, ma nevetek mindenen,
integetek, pedig be kéne intenem.
ó Istenem, a város egy kórház,
nincs még vihar, de a szavam megráz
a szószóló vágya, hogy kiöntse a szívét,
nem hat az altató, hozhatod a szikét
refrén 2x
vérző ujjperceken egy gyűszűnyi igazság
én elandalgok a perceken, mer az elvárás kihasznált
már 100szor érettségiztem talpraállásból,
mától újra, fontolóra vétel: harcbaszállásból
lehet, első menet, k.o.-padló, hogyha nem szeret,
felkeltenek, mer bambultam, mer Ádi mindent elfeled...
nehéz a nyelés hogyha száraz falat akad meg a torkomon
az ágyam alatt szeretet, és gyűlölet a polcomon
sok lúd disznót, de ökre van mind a hatnak
így mutass be nemes célokat egyszerű parasztnak
én élni szeretnék, nem parázni holnapon,
kevés a tehetség a szorgalom, ha elgázol a forgalom
azt hittem megoldás, ha a gyomrom tele mézessel,
de már tudom az visz előre, ha a bátyámra nézek fel
fura egy feladat, hogy másnak könnyen osztod
de ha a sajátodról van szó, akkor zsákutcában elakad
na milyen célért küzdjek, róluk jártatom a számat
mégis örülnek hogy ütnek, már nem dőlök be a trükknek
már nem harcolok magammal, hisz mindig én kékülök
mind a 60 kilómmal, mégis a teher miatt vénülök
ki volt a bűnös?! széttárom karom: én nem
közben ujjal mutogat rám, a bűnös énem
hittem a borban és a szódavízben,
minden egyes tegnapot és holnapot csak rózsaszínben látom már
túl sok a tátott száj, de egyik sem mondja ki,
hogy a céljaidért változzál!, na irány pezsgőt bontani
egy lány egy pár barát és családom, miért ölnék
mindenki kaparja a jót míg falba nem töri a körmét
refrén 2x:
asszem elég egyértelmű ez számomra egy életmű,
tán ha pár év múlva hallgatod, leszek majd élethű
asszem, úttörő vagyok, de a saját kis filmemen
integetek nektek pedig, be kéne intenem
/Muki/
jöttünk, láttunk, semmi több
annyi mindent átéltünk, és még mennyi jön
mennyi múló végtelen pillanat vár ránk
veletek tartok, nem maradok árván
jól érzem magam vidéken, mert visszafogad a város
az idő már most igazolt, mi ezért játszunk párost
én adom a labdát, lecsapod, majd ünneplünk
és megérted végre csapatjátékosnak születtünk
nem vagyok ellenség, de ellenfél még lehetek
ki tudja mit hoz a keverés, talán kiszűri a szemetet
de csak gyűlik... mit kezdjen egyedül egy ász?
ha minden cinkelt lap bűzlik, összeomlik a kártyavár
rögtönözni kell a porondon az utcának
a zsenik feladják, a bolondok még futnának
hogy az alagút végén rájöjjenek nincs különbség
ember és ember közt, nem kell külön stég
neked és nekem, csak egy pad és a szemed
egy eső és egy csoki, a koporsón a szeget
hagyni ázni...és a rozsdának kínálni
még egy percet élni, és kiállni
azokért, akiket szeretek, mással nem törődni
csak járom az utam úttörőként
közös szálon fut össze az új jövőként
csak járom az utam úttörőként
refrén 2x
/ArtosCsaba/
Játszottam úttörőt, voltam már kisdobos,
jobb a repp, unom a kidobóst
nem kell a bíf, ez kis frísztájl oltás,
jó magyar termék csak a bolt más
én grillezek, legyen tiéd a bigmekk,
biztosra lövök, tartsd meg a tipped
annyi körmöst kaptam, hogy már nem is fáj,
a testem lusta, de a lelkem száll
szakállt növesztek, mert az nem divat,
térdemig húzom fel a zoknimat
így tetszik, ma nevetek mindenen,
integetek, pedig be kéne intenem.
ó Istenem, a város egy kórház,
nincs még vihar, de a szavam megráz
a szószóló vágya, hogy kiöntse a szívét,
nem hat az altató, hozhatod a szikét
refrén 2x
kapcsolódó videók
