Itt élek én a föld alatt,
Ahol a nehéz bilincs a húsomba vág.
Az Erőszak is Romantikus,
Hagyatok békén, tovább, tovább.
Itt minden szónak súlya van,
De a gondolat csak a miénk.
Forr a bor, remeg a kéz,
Kevés az esély, túl nagy a tét.
Hideg rázza ki a testemet,
Amikor újra látom a fényeket.
Újra látom, újra érzem,
A szabadulást a tavaszi szélben.
Ref.:
Tipord szét a láncaidat
A szebb jövő! (a szebb jövő!) csak így lehet a tiéd.
Téged illet, ébredj!, ébredj!
Küzdened kell különben véged.
Tipord szét a láncaidat
A szebb jövő! (a szebb jövő!) csak így lehet a tiéd.
Téged illet, ébredj!, ébredj!
Küzdened kell különben véged.
Itt élek én a föld alatt,
Ahol a nehéz bilincs a húsomba vág.
Az Erőszak is Romantikus,
Hagyatok békén, tovább, tovább.
Itt minden szónak súlya van,
De a gondolat csak a miénk.
Forr a bor, remeg a kéz,
Kevés az esély, túl nagy a tét.
Hideg rázza ki a testemet,
Amikor újra látom a fényeket.
Újra látom, újra érzem,
A szabadulást a tavaszi szélben.
Ref.:
Tipord szét a láncaidat
A szebb jövő! (a szebb jövő!) csak így lehet a tiéd.
Téged illet, ébredj!, ébredj!
Küzdened kell különben véged.
Tipord szét a láncaidat
A szebb jövő! (a szebb jövő!) csak így lehet a tiéd.
Téged illet, ébredj!, ébredj!
Küzdened kell különben véged.