Egy éjszakába elsütött szó
ami hangosabb a vártnál de pont így jó
én vártam azt hogy a patak parton
csak ketten ülünk lábammal lábad tartom
a csókod édes édes mint a méz
akit egyszer tőrbe csaltak annál nincsen két esély
egyszer elindulok vissza nem nézek
csak le a föld felé mint aki teljesen részeg
érzek,látok, hallok olykor vérzek
álom való bennem nincsenek kérdések
örökre lenyugszom el altat az álom manó
mára elértem azt hogy a csókod csak álmomba jó
ahol fúj a szél, ahol perzsel a tűz
ahol gyerekel fürdenek és senki el nem űz
tudom hogy vártál szebb lett a vártnál
a kép amit festettem
vagy csak képzeltem
képzeld el te vagy a legboldogabb a világon
nem nehéz mert én alapból így látom
ha lenéztek így jártok felétek én így látok
életem rakom elétek de ezt sem bírjátok el

Refrén:
El kéne menni hogy fájjon
ezer ember egymásra találjon
el kéne menni tudom hogy fáj
addig élni mert egyszer menni muszáj
El kéne menni hogy fájjon
ezer ember egymásra találjon
el kéne menni tudom hogy fáj
addig élni mert egyszer menni muszáj

Nap mint nap lehet el mentem meletted ezerszer
meg láttalak egyszer azóta nem engedlek el
mondhatom hogy vége
ez én türelmem is véges
olykor nem fogadott a hívásom olykor téves
képes lennék bármire érted szétesett világnézet
leírhatatlan amit irántad érzek
de leírom amíg marad tintám és papírom
hogy ne menjek el hozzád én alig bírom