Eltemetem a bánatom,utcátokat már nem járom,
Nótaszóval az ajkamon vígan élem a világom.
Ha felőled kérdezgetnek,azt felelem nem ismerlek,
Azt hazudom nem szeretlek,közben százszor megkönnyezlek.
Nem száll már a muzsikaszó,csendben múlnak el az évek,
Mégsem tudom elfeledni azt a régi szép emléket.
És amikor késő ősszel lehullanak a virágok,
Te is én is visszasírjuk az elhagyott boldogságot.