Mikor még cifra, festett lányok vártak,
Azt hittem, hogy az élet csodaszép,
Engem mindig csak mámorosan láttak,
S a dáridókból sosem volt elég.
Most vége már a bűnös éjszakáknak,
A talmi fény nem csábít engem rég...
Megtisztultak lelkemben a vágyak,
Szívemben most egy új szerelem ég.
Engem a fény és a pompa nem csábít,
Nálam a szív és a szerel számít,
Nem érdekel már a fényes lokál,
Ahol a parfüm száz illata száll.
Egy kiskocsma valahol Budán vagy Pesten,
Ahol egy zongorán sír egy dal csendben,
S ahol a szívünk egymásra talál.
Nem érdekel már a fényes lokál.
A régi, bűnös szerelmeknek vége,
Nem csábítanak hangos dáridók,
A csókok, miket felváltottam pénzre,
A poklok hazug bűnös tüze volt.
A szívről soha nem beszélnek nékem,
Én nem is tudtam, hogy mi az hogy szív,
Egy hazug csillogó világban éltem,
Engem most egy szép tiszta álom hív.
Engem a fény és a pompa nem csábít,
Nálam a szív és a szerel számít,
Nem érdekel már a fényes lokál,
Ahol a parfüm száz illata száll.
Egy kiskocsma valahol Budán vagy Pesten,
Ahol egy zongorán sír egy dal csendben,
S ahol a szívünk egymásra talál.
Nem érdekel már a fényes lokál.