Bocsásd meg nékem azt,
hogy könnyes lett a szemem,
ha volna benned szív,
hát nem nevetnél ezen.
De néked semmiség,
hogy én most temetem
az álmom, ami volt nekem.
Ma tudtam meg, hogy többé
boldog sose leszek,
s egy kissé fáj, hogy néked
mosolyog a szemed.
Most láttam meg csak azt,
hogy mit jelent neked,
ha bárhogyan is szenvedek.
Menj, csak menj tovább, vár a nagyvilág,
én csak egy hű szívet adhatok,
nincs más semmim, és néked ez kevés,
nem lehetünk így hát boldogok.
Bocsásd meg nékem azt,
hogy könnyes lett a szemem,
ha jól esik neked,
hát mosolyogj csak ezen,
nevess ki, van miért,
hiszen most temetem
az álmom, ami volt nekem.
Menj, csak menj tovább,...
...nem lehetünk így hát boldogok.
Bocsásd meg nékem azt,...
...az álmom, ami volt nekem.