A mai nap hazatérsz ,
Gyásszal a szemedben ,
Nem érted, miért ,
Mért tette ezt ?
Elolvasod a naplóját,
Hátha megérted ,
De csalódnod kell,
Nem kapsz választ.
Keserű szavakat ír,
De az okot nem ,
Nemrég együtt nevettetek,
Ma már holtam láttad, a temetésen.
Ordítanál fájdalmadban,
De nem jön ki hang a torkodon,
Vissza akarod kapni.
Tudod : ez lehetetlen.
A régi emlékek felkavarnak,
A sok csíny, a közös tanulások,
A téli hógolyócsaták,a nevetések,
És amikor nemrég láttad, vérben ázva.
Csak ordítottál fájdalmadban,
NEm hitted hogy ez igaz lehet,
Nem , nem , nem ,nem , nem ,
Győzködtedd Magadad...
Eközben a naplóba egy levelet találsz,
Neked címezték, vérrel van áztatva,
NEmhiába nem találtál semmit a naplóba...
Ebbe írta az okot ami csak ennyi volt :
SZERETLEK !!!!!!