Kövek
Téveszme
Mint a végét elölről kezdve
Az összes keserű könnyet édessé tenni,
De vért verejtékezve...
Folyton továbblépni és továbblépni
A naivságom árán...
De hová lépek, ha nem marad már
Több hely a föld hátán?
Hisz te raktad vállamra a terhet,
Miért vigyem egymagam?
Lelkiismerete csak annak lehet,
Akinek lelke van...
Mocskos a szavad, akár te magad,
Szórd csak a szitkot rám!
Ki ilyen bátor, közel és távol?
Megcáfolhatnám!
Nincs, ki cipelje velem a nyűgöt,
Viszem hát egymagam.
Lesz egy nap, mikor fel fogom adni,
De az a nap nem ma van...
El a kezekkel! Nekem csak ez maradt.
Meg ne próbálj megérteni, mentsed csak magad!
Mentsed magad, te senki tetű,
Erkölcsileg alacsonyabb rendű
Aljas féreg!
A léted méreg,
A vérem kéred,
Ugye?!
Halkul a szavad, szedd össze magad,
Szórd csak a szitkot rám!
Ki ilyen bátor, közel és távol?
Megcáfolhatnám!
El a kezekkel, enyém a teher,
Viszem én egymagam.
Lesz egy nap, mikor fel fogom adni,
De az a nap nem ma van...