Csütörtökönként Mimónál
Abigél
Csütörtökönként Mimónál, tea és tánc – illatos menta, kuglóf és lekvár, egy kis románc. Csütörtökönként Mimónál, tea és tánc – kint háború és pusztulás – itt halk zene, szolíd varázs, ruhán és arcon nincsen ránc, ha volna is, hát meg se lásd! Csütörtökönként Mimónál, tea és tánc!
Mimó:
A kuglófot a Gerbaud-ból hozattam! Lássatok hozzá, fogyjon el hamar! Sajnos én nem ehetek - fogyózom.
Feri:
Ha megengedi…
Mimó:
Ó, a Kuncz Feri! Hát eljött megint…
Feri:
Szokás szerint a kis kuzinját – csak egy rövidke tánc…
Mimó:
A bátyám, tudja…
Feri:
Ó, a tábornok úr…
Mimó:
Megtiltotta….
Feri:
Talán túl szigorú…
Gina:
A kedvenc dalom!
Mimó:
Hiába…
Nem bánom, táncoljatok!
Feri:
Zsini, Zsini, tündér kislány – alig nézett rám ma délután.
Gina:
Feri, Feri, ne szédítsen – hisz el sem mozdult mellőlem!
Feri:
Szomorú otthon, mégis arra …
Gina:
Csak a nevelőnőm.
Feri:
Igen, a francia lány…
Gina:
Haza kellett, hogy utazzon…
Feri:
C’est la terre…
Gina:
Tudom...
Feri:
Ez bántja hát, és engem büntet, szegényt!
Gina:
Büntetni magát?
Feri:
Hisz nem ad reményt!
Gina:
Feri, Feri, hogy mondjam el? Értem, mit mond, de várnia kell!
Feri:
Zsini, Zsini, hát szeret kicsit?
Gina:
Szeretem, igen, nagyon, kicsit!
Feri:
Kimondta végre, végre már!
Mimó:
Jaj, jöjj gyorsan, siess, az apád kint vár!
Kórus:
Csütörtökönként Mimónál, tea és tánc – illatos menta, kuglóf és lekvár, egy kis románc. Csütörtökönként Mimónál, tea és tánc – kint háború és pusztulás – itt halk zene, szolíd varázs, ruhán és arcon nincsen ránc, ha volna is, hát meg se lásd! Csütörtökönként Mimónál, tea és tánc!