VERSE1:
Falakat húzok magam körül,
De a lelkem valahogy még sem örül,
Millió apró csoda,
Amit nem veszek észre talán soha
Ami volt,magam mögött hagyom,
Az újrakezdés néha fáj nagyon,
Erős vagyok,ezt jól tudom,
És nem kell, nem kell a szánalom.
Refrén:
Más minden,ha felkelt a nap
Az éjszaka már nem hívogat
Lehull a bűn,mit ránk kent az éj
Szelíden símogat majd a fény
Más lesz minden, higgy nekem,
Elmúlik a belső félelem,
Lehull a bűn,mit ránk kent az éj
Szelíden símogat majd a fény
VERSE2:
Minden út egyszer véget ér,
Pihenk meg majd az út szélém,
Hisz minden vándor hazatér,
Kár lenne a keserű könnyekért.
Lemosom a hosszú út porát,
Ha fázom, te csak ölelj át,
Érezzem a tested melegét,
Ennyi nekem reggelig elég.