én csak suttogva kezdem, nehogy elrettentsen
veled meghiúsult minden amit elterveztem
egy vesztes meccsen, fel kellett ébrednem
a valósággal szembe kell néznem mert
tudom, ki van velem, de elfordítom a fejem
megtaláltam a helyem, kértem hogy gyere velem,
már nem számít hogy mért én hogy mért te hogy mért ő
az öröm korai volt, de a bánat már késő
nézz szembe a tényekkel, alátámasztom érvekkel
hónapokkal, évekkel...hogy más mért nem kell
én máshogy képzeltem de mégis ezt tetted
ha ennyit ért az egész akkor engedj el
főnév voltam, mára melléknév se
de halkan mondom, hogy megértsétek
ahol összeérnek a lábnyomok újra
ott nincs vigasz, ez a vándorok útja...
ne várj csodát tőlem, én szárnyakat szőttem
hogy elrepüljek messze, innen el...
ne szorítsd a kezem inkább zsebre teszem
kérlek felejtsd el a nevem, ezt felelem
nincs kegyelem, ezt nevezem, ez lett a szerepem
túl sok volt a lépcső, megbotlott a szerelem
nem számít hogy mért én hogy mért te hogy mért ő
az öröm korai volt, de a bánat már késő
én tétlen voltam, de te mással voltál
én vétlen voltam, de te hátba szúrtál
én képben voltam, de te mást sem szóltál
csak hogy szeretsz...de te választottál
én tétlen voltam, de te mással voltál
én vétlen voltam, de te hátba szúrtál
én képben voltam, de te mást sem szóltál
csak hogy szeretsz...de te választottál
váááárj mééég csak egy percet kérek
hogy elmondhassam hogy érted élek
veled szááállnééék ha tudnám tartani a tempót
ígérem nem felejtem el azt az egy szót
váááárj mééég csak egy percet kérek
hogy elmondhassam hogy érted élek
veled szááállnééék ha tudnám tartani a tempót
ígérem nem felejtem el azt az egy szót