Tárd ki a kapukat, ne zárkózz magadba, ami a szívemen, a számon ezt mindenki aggatja, hidd el nem üres az élet, csak ki kell tölteni, mint a pohárba pezsgőt csak ki kell tölteni. Évek telnek szabadon. Kell, de mégsem akarom, itt állok a garaton, úgy érzem ez egy maraton, nagyon telik az idő, végigér a homokóra pedig még nem rég játszottam lent homokozóban. A tűz lobog tovább és én csak keresem az utam, bár néha úgy tűnik, hogy ez egy flúgos futam, néha rothadó deszkán, néha edzett a célom, mára tudatosult bennem hogy ez lett célom. Tükröm-tükröm mondd meg, hogy mi lesz majd velem, mikor mondhatom egy lánynak, hogy szívből szeretem, egyre inkább érzem, hogy fordul el a kulcs a zárban, álmomban én csak úszok az óceánban.
Legyen üdvözlött a világ, lenyeltem a mérgemet, nem lapozok át szívesen, de felejtem az éveket. Mindenki félremegy a nagy egyenes úton, pedig egyszerű a választás csak tereltem a lényeget, mivel méreget a többség, aki tudatlan, tudat alatt érzem, hogy megakadok az utamban. Furcsállom, hogy ez lettem, minden másnapra jut egy olyan gondolat, hogy úgy érzem elveszek, de ami a szívemből szól, azt nem dönti meg egy mese, ha 100 istenről szól, én még ott leszek a srácoknak, akik szeretnek, ott leszek a szívetekhez közel álló szerepnek. Higgyétek el hogy szép az álom varázsa, szép a világ, ha megvan az életetek parázsa, de furcsa hogy ez lettem, minden másnapra jut egy olyan gondolat, hogy úgy érzem elvesztem.
Kicsit nehéz erről beszélni a dolgokat magamban átlapozni, visszanézni, hogy lehet ezt ennyire elcseszni, de most már megtörtént, vissza én már nem nézek, szemed csillogására, én örökké emlékszem, a sírás kerülget, mikor én rád gondolok, de próbálom elfojtani nem mutatni, így erősebbnek látszom, be kell vallanom beszari voltam és még az is vagyok, én ettől függetlenül nem változok. Hidd el, szeretlek, remélem, emlékszel még, erre minden sorom szerelemmel van megkövezve, bár minden érintés minden szó ez ami… az érzéssel kimondott szó, felnézek az égre, látom itt még mindennek nincs vége, nem mondhatom azt, hogy minden megérte, haladnom kell tovább, ennek mind a ketten tudjuk okát, hogy ne tornázzuk el egymás idegzeti fokát.