/BAZ megye, baszd meg te!
Kelet, nyugat, észak vagy dél,
Te csak könyörögj az életedért.
A borsodi bőrálarcos gyilkos nem felejt,
És egyenként vadássza le az árulókat./

Van az a típus, aki mindent elhisz,
Kilenc tech kilenc meg egy mack tíz.
Hányingert keltő az alagsori lépcső,
Szorul a pisztolycsőtől eldugult légcső.
Marhakerítés szaggató célzóvíz,
Hátadra fordít a helyszínelő, csííz.
Sírig tartó barátság, ahogy a kámfor,
Mi van tóparti, elszökött a kántor?

Körbe kalapálok mint Andrej Chikatilo.
Én a legutolsó csóró csavaró csavargó.
Csak a Chuck Taylorom suvickolhatod Vagabond,
A világ tetején könnyítek magamon.

Nem igaz a fele se, nincs neve se,
Az év spiclije választás nyertese.
Az a kárörvendő, cselszövő, ki orvul,
Hátba szúrt a kiélesített old school.
Almot túrna fel a fair játszmának?
Állítsunk mellszobrot Lolo Ferraranak.
Homokos vagy cukros vagy akár a csipa,
Beledöglesz ha túléled mint Tarzant Csita.

Minden elkorhadt fa rögtön rügyet hajt,
Amikor a Westend City Centerben hasad a holtak hajnala,
Bevallom a legszívesebben csak magamat hallgatom,
Kötelező tananyag a hanganyagom.
A krómozott próféciában az ébredésem,
A kormány hiába tagadja a létezésem.
Fél szemmel mindig figyel a helytartó,
Megolvad a kemencén a tejtartó.

Nyald le a tortáról a habot, csald le,
Még a semminek a felét is add le.
Még amit kiszartál azt is fald be,
Állampolgári jogoddal élve kapd be.

Ezt dobta a gép, hangyaként iparkodhatsz,
Vagy a kukásautó végén csimpaszkodhatsz.
Okítanak akik semmihez sem konyítanak,
A pénz beszél a lepattantak vonyítanak.
A hét vezér forog a sírjában,
Nevét a dögkútról, fortyog a zsírjában.
Bárcások miért játszák a dívát?
Befogjátok, inkább toljátok a Lada Nívát!

Van az a szipus aki mindent elszív,
Kilenc tech kilenc meg egy mack tíz.
Ennek sem a tejtől fehér, a pedrett bajsza,
Renegát arisztokrata pederaszta.
Importtól imposztorig büdösebb a hátszele,
Mint egy homok kopogó lefagyott lábfeje.
Gyászjelentésben áldás békesség,
A rátarti ránc képed AK-47.

Nem alávaló talp alá való prosztó,
Rendezővel ... és DJ póló.
Világítunk a sötétben infrával a pisztolyon,
Két lemezjátszó, keverő, mikrofon.
Vágom a jómodoromon lenne mit csiszolni,
Hogy elszálltam, elszálltam mint Charles Simonyi.
Azt kétlem, hogy a tiétek miért zselatin,
Az enyém miért meszkalin, kérdezd a vérem.
A TV-t kikapcsolom, nem kérek moslékot,
Ugyanolyan teleregényt akarok mint a szomszédok.

Amiben Gábor Gábor Julcsit futtatja,
A gáláns öreg urakat Taki bá fuvarozza.
A lelenc Vágási Ferenc a lenti kisboltban,
Szegény Lenke néni belét kitapossa,
Némi apróért Matula a special guest star,
Gazdagréti szatír Sümeghy Oszkár.
Interfunk Bonaparte pusztító hurrikán,
Obszcén, szociopata puritán.
Letűnt korokat meg idézve publikál,
Odaver ahogy a korai Crossover

Vércseppekből kövek képződnek,
Népmesék amik rosszul végződnek.
A média kompatibilis azt jelenti ugra-bugra,
Jóval ízesebb de rágósabb is mint a hubba-bubba.
Néha felmegy a pumpa, hitelesség zéró,
Olyan vagy mint Árpád vezérnek Franko Néró.
Lehet hogy nem vagyok benne az első százban,
De akkor sem veszek részt az első táncban.

Teszek rá ki milyen dalos pacsirta,
Teszek rá ki kivel van fasírtban.
És végül teszek rá minden kuruzsló,
Táltos, tápos trendi hip-hopos fejére.

/Ez itt a független Funkton stúdió,
Ahol rendező nyúzza a korongokat,
És letörli az arcodról az idétlen mosolyodat./

Van az a típus aki mindent megszív,
Kilenc tech kilenc meg egy mack tíz.
Van az a típus aki mindent elhisz,
Kilenc tech kilenc meg egy mack tíz.
Van az a szipus aki mindent elszív.
Kilenc tech kilenc meg egy mack tíz.
Van az a típus aki mindent elhisz,
Kilenc tech kilenc meg egy mack tíz.