a kedves tolta a nyomorék nagybátyját a váci úton tova én nem tudom hova ez a sietség ez a szomorú kezdet és a vég én vagyok nem titkolom hogy a szívem a rokonom velem érez és megmondta hogy a tervemet hogyan vigyem véghez a sírást keverd össze az írással meglátod hogy rajtakapod magad amint a földhöz ragaszkodol és utazni az agyad engedd el magad a buszon ha keresztbe rakod a lábad és sikerül akkor nem vagy kirekesztve ez a pillanat hegedül a forgalomból a csajodat kivonhatod a tudatodon kívül itt nem lehet marlboro nem lehet autóversenyzô a sarkon befordult elém a lelkiismeretem persze gyanús volt valahonnan ismertem