A szemembe mosolyogsz, de a hátamba tőrt vágsz
Ezek után tőlem ugyan mit vársz?
Bár inkább csak sajnállak, a harag elszáll,
A lelki gondozó majd helyettem is pesztrál.
Ennyi kétszínű embert, ez a bolygó,
Én nem is tudom, hogy tart el, ha neked pont jó,
Én leszarom. A csajom ölelem a teraszon,
Ahelyett, hogy fennakadjak minden gebaszon.
A haverok aztmondják, hogy kurva nagy a képem,
Tulajdonképpen már én is érzem,
Mer' leszarom, mit gondolsz, meg hogy minek képzelsz,
Szeretni nem tudsz, így csajokat pénzelsz.
Az embereket nem bírom, mert mindegyik önző,
De a baráti köröm fontosabb, mint egy körző.
Egy két ember, akire számítok, mástól semmit sem várok el, inkább csak tágítok.
//Refr.//
Hiába mondod, h barát, meg testvér
Nem érted, nem érzed a szavak jelentését?
Én azt is hallom, mit mások nem,
Nekem a csend is hangzavar a fejemben...2x
Én az utcáról beszélek, nem kertről, meg teraszról.
A magadfajta hanyatvágódik egy szevasztól,
Én meg már vágom, mert láttam ilyet ezret,
Hogy a nagy lóvésok sajnálják legjobban az ezrest.
Mi barátok vagyunk, meg akkora a respekt,
Hogy a volt csajom egy hét után az ágyadban tesped...
Hülyének nézel, vagy csak nem hiszed el?
Én a földön fekszem, még te felvizezel.
Már bármit teszek bárhol, köznyelven forog,
Sokezer arcnak tetszik, a maradék meg morog,
De azt csinálom, mit kell, mer' így neveltek fel.
Én a téren ismerkedtem, te meg internetezel.
Igen, ezt értem, de a különbség csak az,
Hogy nekem hangzavart kelt, amit te meg se hallasz
Mert, én azt is látom, amin már keresztülnézel.
Észre sem veszed és tőlünk idézel...
//Refr.//
Hiába mondod, h barát, meg testvér
Nem érted, nem érzed a szavak jelentését?
Én azt is hallom, mit mások nem,
Nekem a csend is hangzavar a fejemben...