Régóta égek, de már nem érzek semmit sem.
Magamba nézek, egy perc nekem már semmi sem.
Eltitkolt részek, üres színjáték, ami összetart.
Átkozott képek, üldözött múltban csak egy szélvihar.
Hogyha elvesztett a harc,
Engem más már nem takar.
És nincs egy kéz, mi óv,
És megvéd, ha eljön a rossz,
Lélektelen test vagyok.
Szép ez az élet, kár, hogy nem élek benne sem.
Üvöltő színek, kísértenek, mióta itt vagyok.
A tűz és a vérem egy gondolat, ami összefolyt.
Képtelen tettek, szégyenbe tettek, na de túljutok!
Méreg a szép, és méreg a jó,
Ez már nem vitatható.
Hogyha elvesztett a harc,
Engem más már nem takar.
És nincs egy kéz, mi óv,
És megvéd, ha eljön a rossz,
Lélektelen test vagyok.
Nincs egy társ, ki óv,
És megvéd, ha eljön a rossz,
Oh, egyedül vagyok.
Hogyha elvesztett a harc,
Engem más már nem takar.
És nincs egy kéz, mi óv,
És megvéd, ha eljön a rossz,
Lélektelen test vagyok.
Nincs egy társ, ki óv,
És megvéd, ha eljön a rossz.
Oh, egyedül vagyok.