Ne nézz rám, ne nézz rám, ne kacsintgass rám!
Bolondod vagyok rég, csalfa rózsám.
A szemed kacsintása, az ajkad mosolygása,
Elvette rég az eszemet.
Az a te hamis szemed raboddá tett engemet,
Szerelembe vitte a szívemet.
A rózsám, a rózsám, jaj de csinos,
Ruhája, köténye körül fodros.
Fodros a ruha rajta, de ő ám hamis fajta,
Édes beszéddel hiteget,
Nem hallgat a szavamra, kacsintgat jobbra-balra,
Meggyújtja, eloltja a szívemet.