Szépség és a szörnyeteg - Belle
Mesedalok
Kicsi ház, ott a város szélén
Sose jő semmi változás
Ugyanúgy köszön „Jó reggelt!”-tel szomszéd és barát.
Bonjour! (x5)
Nagy tálca kiflit hoz a pék, mint mindig
És csupa édes illat száll
Lehet másnak így a jó
Csakhogy nékem nem való (Jó reggelt!)
Igen bús, unalmas hely.
Jó reggelt, Belle!
Jó reggelt, pék úr!
Hová igyekszel?
A könyveshez. Éppen most fejeztem be egy gyönyörű mesét. A bodzakirálynőről szól, meg egy…
Az szép… Marie! A bagettet! Igyekezz!
Nézzék csak, ott megy az a furcsa kislány
Annak még mindig mese kell
Soha vérig nem pletykál
Mer’ a fellegekben jár.
Nem is kétség, hogy mily furcsa lány a Belle.
Bonjour!
Hallo!
Hogy van a férje?
Bonjour!
Nagysád!
Hogy van a lány?
Kérnék, hat szép…
Hogy milyen drága!...
Ott messze távol szebb világ vár rám.
Á, Belle!
Jó reggelt! Visszahoztam azt a múltkori könyvet.
Máris kiolvastad?
Ó, alig bírtam letenni. Nincs valami újdonság?
Ugyan már, tegnap óta?
Na, jól van. Akkor majd ezt veszem ki.
Igazán? Hiszen már kétszer is olvastad!
Ez a kedvencem. Távoli táj, lovagi párbaj, tündérbűbáj! És egy elvarázsolt herceg.
Ha már ennyire szereted, neked adom.
Nekem adja?
A tiéd.
Köszönöm. Nagyon szépen köszönöm.
Gyönyörű lány és mégis furcsa lélek
Randira sose jönne el
Hiszen nem közénk való
Ez a szép mesefaló
Milyen elképesztő rejtély ez a Belle
Ó, ez a könyv a legszebb
És a legjobb rész csak most jön még
Nézd, itt a szőke herceg
De a lány nem ismer rá,
Csak majd a legvégén.
Neve is azt mondja, hogy tiszta szépség
Ezt senki nem vitatja el
Csak a szép külső mögött
Ez a lány kicsit lökött
Olyan észvesztően más, mint mi.
Hát mindenképpen más, mint mi
Hát mindenképpen más, mint mi, a Belle.
Hű, te aztán véletlenül se hibázol, Gaston! Te vagy a legeslegjobb lövész a világon.
Tudom.
Egyetlen vad se tudna meglépni előled, és még olyan csaj se született.
De nem ám, Lefou. És már szemet vetettem arra is, ott ni.
Tyú, a feltaláló lányára?
Arra, bizony, ő lesz az a szerencsés, akit majd elveszek.
De hát az…
Ő a legszebb lány a városban.
Tudom, de...
Tehát, ő a legalkalmasabb. Azt ne mondd, hogy nem a legjobb jár nekem!
Nem, dehogy! Hát persze, hogy a legjobb!
Már első pillantásra eldöntöttem,
Hogy végül őt veszem majd el.
Ez a lány egy kedves lény,
Legalább oly’ szép, mint én,
Nem is illik senki más hozzám, csak Belle.
Mon’dieu, ha jő, én berosálok
Mosieur Gaston elragadó
Szívem úgy ver, hogy elalélok.
Már bírta szív és oly’ vár, ami jó.
Bonjour!
Pardon!
Tessék!
Mais oui!
Még ilyen sort, hát!
Ez szép, mily föld.
Szép sajt!
Tíz rőf.
Egy font.
Kérem. (x2)
Hozom a kést
Engedjen már!
Remek a hal.
Enyém.
Büdös!
Madame, ön téved!
De messzi távol szebb világ vár rám.
És végül én teszem majd asszonnyá.
Ő az a lány, aki oly furcsán terhes,
Egyébként szép kis madmoiselle.
Milyen mérhetetlen kár,
Hogy nem hasonlít ránk
Mivel tényleg olyan furcsa lány
Mert tényleg olyan furcsa lány
Oly’ szépségesen furcsa lány, a Belle
Bonjour (x5)
Sose jő semmi változás
Ugyanúgy köszön „Jó reggelt!”-tel szomszéd és barát.
Bonjour! (x5)
Nagy tálca kiflit hoz a pék, mint mindig
És csupa édes illat száll
Lehet másnak így a jó
Csakhogy nékem nem való (Jó reggelt!)
Igen bús, unalmas hely.
Jó reggelt, Belle!
Jó reggelt, pék úr!
Hová igyekszel?
A könyveshez. Éppen most fejeztem be egy gyönyörű mesét. A bodzakirálynőről szól, meg egy…
Az szép… Marie! A bagettet! Igyekezz!
Nézzék csak, ott megy az a furcsa kislány
Annak még mindig mese kell
Soha vérig nem pletykál
Mer’ a fellegekben jár.
Nem is kétség, hogy mily furcsa lány a Belle.
Bonjour!
Hallo!
Hogy van a férje?
Bonjour!
Nagysád!
Hogy van a lány?
Kérnék, hat szép…
Hogy milyen drága!...
Ott messze távol szebb világ vár rám.
Á, Belle!
Jó reggelt! Visszahoztam azt a múltkori könyvet.
Máris kiolvastad?
Ó, alig bírtam letenni. Nincs valami újdonság?
Ugyan már, tegnap óta?
Na, jól van. Akkor majd ezt veszem ki.
Igazán? Hiszen már kétszer is olvastad!
Ez a kedvencem. Távoli táj, lovagi párbaj, tündérbűbáj! És egy elvarázsolt herceg.
Ha már ennyire szereted, neked adom.
Nekem adja?
A tiéd.
Köszönöm. Nagyon szépen köszönöm.
Gyönyörű lány és mégis furcsa lélek
Randira sose jönne el
Hiszen nem közénk való
Ez a szép mesefaló
Milyen elképesztő rejtély ez a Belle
Ó, ez a könyv a legszebb
És a legjobb rész csak most jön még
Nézd, itt a szőke herceg
De a lány nem ismer rá,
Csak majd a legvégén.
Neve is azt mondja, hogy tiszta szépség
Ezt senki nem vitatja el
Csak a szép külső mögött
Ez a lány kicsit lökött
Olyan észvesztően más, mint mi.
Hát mindenképpen más, mint mi
Hát mindenképpen más, mint mi, a Belle.
Hű, te aztán véletlenül se hibázol, Gaston! Te vagy a legeslegjobb lövész a világon.
Tudom.
Egyetlen vad se tudna meglépni előled, és még olyan csaj se született.
De nem ám, Lefou. És már szemet vetettem arra is, ott ni.
Tyú, a feltaláló lányára?
Arra, bizony, ő lesz az a szerencsés, akit majd elveszek.
De hát az…
Ő a legszebb lány a városban.
Tudom, de...
Tehát, ő a legalkalmasabb. Azt ne mondd, hogy nem a legjobb jár nekem!
Nem, dehogy! Hát persze, hogy a legjobb!
Már első pillantásra eldöntöttem,
Hogy végül őt veszem majd el.
Ez a lány egy kedves lény,
Legalább oly’ szép, mint én,
Nem is illik senki más hozzám, csak Belle.
Mon’dieu, ha jő, én berosálok
Mosieur Gaston elragadó
Szívem úgy ver, hogy elalélok.
Már bírta szív és oly’ vár, ami jó.
Bonjour!
Pardon!
Tessék!
Mais oui!
Még ilyen sort, hát!
Ez szép, mily föld.
Szép sajt!
Tíz rőf.
Egy font.
Kérem. (x2)
Hozom a kést
Engedjen már!
Remek a hal.
Enyém.
Büdös!
Madame, ön téved!
De messzi távol szebb világ vár rám.
És végül én teszem majd asszonnyá.
Ő az a lány, aki oly furcsán terhes,
Egyébként szép kis madmoiselle.
Milyen mérhetetlen kár,
Hogy nem hasonlít ránk
Mivel tényleg olyan furcsa lány
Mert tényleg olyan furcsa lány
Oly’ szépségesen furcsa lány, a Belle
Bonjour (x5)
kapcsolódó videók
