Napleány
Vincze Viktória
Szomorúan ébredt: sápadt sugár.
A napról földre tévedt:
Nem tudta már, honnan indul el az út a földről, mely az égre száll.
Sápadt sugár,
A földön naplánnyá vált. Szép napleány!
Vakító fényruháját felkapta már,
Halvány arcát égre fordította, s nézte otthonát.
Ébredj, virág!
Ébredj, hogy rád nevessen!
Ébredj, fiú!
Ébredj, hogy átöleljen!
Ébredj vele!
A földön nem lesz soha élet nélküle!
Estig maradt,
Mindenki megszerette.
Estére már
A naplány megértette,
Hogy lehet annak is örülni, hogyha szeretnek az emberek.
Ébredj, virág!
Ébredj, hogy rád nevessen!
Ébredj, fiú!
Ébredj, hogy átöleljen!
Ébredj vele!
A földön nem lesz soha élet nélküle!
Estig maradt,
Mindenki megszerette.
Estére már
A naplány megértette,
Hogy lehet annak is örülni, hogyha szeretnek az emberek.
Hmmmmm...
album címe: Parole, parole - Napleány
megjelenés: 1977
hossz: 3:03
kiadó: Hungaroton
zeneszerző: Pásztor László
szövegíró: Hatvani Emese
stílus: Pop
címkék: keressük!
napi megtekintések: 1
megtekintések száma: 4303